Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntöm Önt Muraszemenye község hivatalos honlapján.

Muraszemenye Zala megyében Nagykanizsától több mint 30 km-re a Mura és a déli országhatár mentén található. Alsó-Felsőszemenye és Csernec 1938. január 1-jei közigazgatási egyesítésével jött létre. Lakosainak száma 2016 december 31-én 536 fő.

Településünk története

A település neve többféle szóból is származtatható. A szem főnévből származó Szemény személynév képzett alakjaként említik. A szláv „zemla” föld szóból is képezhették. Jelentése lehet szántás is. Először 1222-ben említették a nevét. Alsó és Felsőszemenyét 1690-től említik külön az írások, ugyanis ebben az évben szakította Szemenyét ketté a Mura folyó. Muraszemenyét 1977 és 1992 között egyesítették Csörnyeföld községgel , Szemenyecsörnye néven, majd 1992-ben a két község ismét külön vált.

Muraszemenye Község területén a legújabb ásatások szerint már a kőkorszakban lakott település létezett. A római korból jelentős leleteket tártak itt fel, és bizonyítottan itt vezetett egy római út is. A honfoglalás után a Hahót nemzetség birtokába került a terület: ebből az időből származik az egyik falurész, Aligvár és a mára már csak nevében létező vár is. Első egyértelmű írásos emlékek 1222-ből baradtak fent, mikor a Veszprémi Káptalannak bizonyságlevele szerint a Haholt comenak utódjai közt bizonyos birtokcsere történt. A lendvai Bánffy család Miklós nevű tagja, aki varasdi főispán volt, építtetett egy templomot és a ferencesek számára kolostort 1351-ben. 1367-ben Szemenyét mezővárosi rangra emelték, Lendva és Lenti előtt. A török időkben Szemenyének kolostora, vára volt, mely 1576-ban a kanizsai főkapitányság alárendeltségéhez tartozott. Kanizsa elestével megnőtt a vár jelentősége. 1607-ben 190 főnyi őrség volt a várban. Szemenye várát a törökök soha nem foglalták el.

A falu első számú nevezetessége egy 70 hektáros horgásztó, amely a kavicsbányászat során alakult ki. Több jelentős Mura holtág és 5 db különböző nagyságú kavicsbánya tó teszi vonzóvá a települést.

A falu központjában egy 14. századi (később átalakított) gótikus, római katolikus templom látható. Mindhárom falurészben található 1-1 kápolna. Csernecen és Alsószemenyén első- és második világháborús emlékmű a kápolnáknál, Felsőszemenyén a Polgármesteri hivatal parkjában áll. Régi és felújított kőkeresztek mindhárom falurészben és zártkertben fellelhetőek. Felsőszemenyén az Önkormányzati Hivatalt körülvevő kis parkot Szent István fából faragott szobra díszíti.

Alsószemenye nyugati részén a Szentadorjáni-patak , Csernec keleti részén pedig a Csörnyeföldi-patak folydogál. A Mura-folyó a falut dél felől kerüli el. A cserneci falurész alatt torkollik a Kerka-folyó a Murába.

A község területe sík, közvetlenül az ártér felett fekszik. Vizekben gazdag, a felszín kialakulásában a Mura- és a Kerka folyó jelentős szerepet játszott. Muraszemenye északi részén erdők, szőlőhegyek húzódnak, ezek a Zalai- dombság részét képezik. Magasságuk miatt ugyan nem nevezhetők hegynek, de környékünkön így említik őket. Pl. Szemenyei-hegy. Szomszédos falvak: Murarátka, Csörnyeföld, Szentmargitfalva, Kerkaszentkirály. Egymástól elkülöníthető medence üledékek képezik a terület aljzatát. Feltárásuk az olajkutató forrásoknak köszönhető. Talaja agyagos, néhol terméketlen, az árterületeken fordul elő löszös talaj.

A zalai táj, a Mura folyó vidékének növényföldrajza nagyon látványos. Muraszemenye környékén, a dombokon hazánkban is ritkán előforduló szelídgesztenyés található. Bükkösök, tölgyesek váltják egymást, az ártéri erdők száma jelentős. A zalai erdők, vizek, rétek állatvilága gazdag. Több fajta csiga, kagyló, rák él itt és még sok különféle állatfaj.

Stropka Józsefné Polgármester