Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntöm Önt Muraszemenye község hivatalos honlapján.

Stefanec Mária
POLGÁRMESTER

Bízom benne, hogy az állandó aktualitásokkal bővülő honlapunk segítségével sikerül felkeltenünk érdeklődését településünk iránt!

Muraszemenye Zala megyében Nagykanizsától több mint 30 km-re a Mura és a déli országhatár mentén található. Alsó-Felsőszemenye és Csernec 1938. január 1-jei közigazgatási egyesítésével jött létre. Lakosainak száma 2016 december 31-én 536 fő.

Településünk története

A település neve többféle szóból is származtatható. A szem főnévből származó Szemény személynév képzett alakjaként említik. A szláv „zemla” föld szóból is képezhették. Jelentése lehet szántás is. Először 1222-ben említették a nevét. Alsó és Felsőszemenyét 1690-től említik külön az írások, ugyanis ebben az évben szakította Szemenyét ketté a Mura folyó. Muraszemenyét 1977 és 1992 között egyesítették Csörnyeföld községgel , Szemenyecsörnye néven, majd 1992-ben a két község ismét külön vált.

Muraszemenye Község területén a legújabb ásatások szerint már a kőkorszakban lakott település létezett. A római korból jelentős leleteket tártak itt fel, és bizonyítottan itt vezetett egy római út is. A honfoglalás után a Hahót nemzetség birtokába került a terület: ebből az időből származik az egyik falurész, Aligvár és a mára már csak nevében létező vár is. Első egyértelmű írásos emlékek 1222-ből baradtak fent, mikor a Veszprémi Káptalannak bizonyságlevele szerint a Haholt comenak utódjai közt bizonyos birtokcsere történt. A lendvai Bánffy család Miklós nevű tagja, aki varasdi főispán volt, építtetett egy templomot és a ferencesek számára kolostort 1351-ben. 1367-ben Szemenyét mezővárosi rangra emelték, Lendva és Lenti előtt. A török időkben Szemenyének kolostora, vára volt, mely 1576-ban a kanizsai főkapitányság alárendeltségéhez tartozott. Kanizsa elestével megnőtt a vár jelentősége. 1607-ben 190 főnyi őrség volt a várban. Szemenye várát a törökök soha nem foglalták el.

A falu első számú nevezetessége egy 70 hektáros horgásztó, amely a kavicsbányászat során alakult ki. Több jelentős Mura holtág és 5 db különböző nagyságú kavicsbánya tó teszi vonzóvá a települést.

A falu központjában egy 14. századi (később átalakított) gótikus, római katolikus templom látható. Mindhárom falurészben található 1-1 kápolna. Csernecen és Alsószemenyén első- és második világháborús emlékmű a kápolnáknál, Felsőszemenyén a Polgármesteri hivatal parkjában áll. Régi és felújított kőkeresztek mindhárom falurészben és zártkertben fellelhetőek. Felsőszemenyén az Önkormányzati Hivatalt körülvevő kis parkot Szent István fából faragott szobra díszíti.

Alsószemenye nyugati részén a Szentadorjáni-patak , Csernec keleti részén pedig a Csörnyeföldi-patak folydogál. A Mura-folyó a falut dél felől kerüli el. A cserneci falurész alatt torkollik a Kerka-folyó a Murába.

A község területe sík, közvetlenül az ártér felett fekszik. Vizekben gazdag, a felszín kialakulásában a Mura- és a Kerka folyó jelentős szerepet játszott. Muraszemenye északi részén erdők, szőlőhegyek húzódnak, ezek a Zalai- dombság részét képezik. Magasságuk miatt ugyan nem nevezhetők hegynek, de környékünkön így említik őket. Pl. Szemenyei-hegy. Szomszédos falvak: Murarátka, Csörnyeföld, Szentmargitfalva, Kerkaszentkirály. Egymástól elkülöníthető medence üledékek képezik a terület aljzatát. Feltárásuk az olajkutató forrásoknak köszönhető. Talaja agyagos, néhol terméketlen, az árterületeken fordul elő löszös talaj.

A zalai táj, a Mura folyó vidékének növényföldrajza nagyon látványos. Muraszemenye környékén, a dombokon hazánkban is ritkán előforduló szelídgesztenyés található. Bükkösök, tölgyesek váltják egymást, az ártéri erdők száma jelentős. A zalai erdők, vizek, rétek állatvilága gazdag. Több fajta csiga, kagyló, rák él itt és még sok különféle állatfaj.